Húsz év a kézilabdában

Lapos Gábor kézilabdázott gimis kora óta, játszott ifistaként az NB II-es felnőtt csapatban is, aztán az egyik edzés előtt az öltözőajtón „A Férfi Kézilabda Szakosztály határozatlan ideig szünetel!” felirat várta őket. 1986-ot írtunk akkor. Ebből az időből azért több kézilabdás, mondhatni egy „kemény mag” maradt meg Siófokon, Gáspár István edző, Pintér Károly, Gerbely Ferenc, Kulimár János. Bizonyára sokan emlékeznek a technikai vezetőre, Sütő Valira, akit csak „kézi maminak” hívtak, és mindent elintézett a csapat környékén.

- Kikerültem a főiskoláról, és megtaláltak a régi kézilabdások. Szász Gábor, a Krúdy akkori igazgatója, aki a kézilabdával foglalkozott, szerette volna, hogy menjek és tartsak edzést. A lány ificsapattal kezdtem, és fél éven belül a felnőtt csapatot is átvettem. A megyei bajnokság és az NB II között cikázott az együttes. Edzősködött előttem Gáspár István és Kis Feri bácsi a női csapatnál, sőt azt hiszem, a Gerbely Ferenc is. Ez az időszak két évig tartott. Én már akkoriban rágtam Pintér Karcsinak, volt csapattársamnak és barátomnak a fülét, mivel ismertem a vehemenciáját és a hozzáállását, hogy segítsen nekem, mert teljesen egyedül voltam ebben a történetben Sütő Valival. Akkoriban még nem volt heti három edzés, örültünk, ha egyszer be tudtunk jutni a terembe. Csöpögött a víz, toltuk a vödröt, edzettünk szabadtéren, elég mostoha körülmények voltak - mesélt a kezdetekről Lapos Gábor.

Pintér Károllyal aztán ketten ültek a padon. Közben teltek- múltak az évek, és képbe került Fodor János.

- János lányának az osztályfőnöke voltam, mind a két lánya kézilabdázott az iskolai színeiben, illetve a csapatnál is. Sokat beszélgettünk, hogy lehetne a kézilabdát továbbfejleszteni. Én akkor úgy gondoltam, hogy 4 millió forint pluszból tudnánk osztályt váltani, megcélozhatnánk az NB I B-t. János megígérte, hogy ebben partner lesz, és beszállt a fejlesztésbe. Amikor képviselő lettem, a városi támogatást is meg tudtuk egy picit emelni, nagyobb figyelmet kapott a kézilabda. Teltek az évek, János egyre jobban megszerette a sportágat, és most már az NB I 3. helyén állunk. Lapos Gábor jelenleg tiszteletbeli elnökként tevékenykedik a klubnál, hiszen a képviselői mivoltával nem fér össze az elnöki pozíció. Segíti a klubot, az önkormányzattal tartja a kapcsolatot. A férfi kézilabdával kapcsolatban lapunknak azt nyilatkozta, hogy lenne realitása, főleg így, hogy az edzők összeálltak, és van egy megyei csapata a városnak.

- Úgy gondolom, hogy meg fogják nyerni a bajnokságot, tehát elvileg NB II-es szereplést tudnának vállalni. Ennek az az alapfeltétele, hogy legyen egy utánpótlás csapata és egy ifi csapata. Jelenleg Pitz András, a KC sportigazgatója játszik a csapatban, az utánpótlás edzők közül jó néhányan, és csatlakoztak az SKC rajongók közül is. Helytállnak, és óriási a meccseiken a hangulat, megtöltik az edzőcsarnokot, még a plafonról is lógnak a nézők. Az előző vezetés alatt 7-8 évig tartott, amíg összegyúrtam a dolgokat, én voltam az összekötő kapocs a polgármesteri hivatal és a kézilabda klub között. De előbb-utóbb azért csak összejött. Most megint egy új szekéren ülünk, a jelenlegi polgármester úr szereti a sportot, de a profi sporttal kapcsolatban más véleményen van. Mi újság a cikk elején említett edzőcsarnokkal? Mint azt mindenki tudja, elkészült, s közben épül az új stadion is. Lapos Gábor azt mondta, hogy minden képviselőnek azt kívánja, hogy minden tervük úgy sikerüljön ahogy neki a kézilabdás álmai. Most pedig már nem csak azt kell mondanunk, hogy hajrá lányok, hanem azt is, hogy hajrá, siófoki kézis fiúk!

Forrás: www.siofoki-hirek.hu

Gáti Kornél